Régészet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jump to: navigation, search
Hondurasban talált oltárkő, a Copan-i királyok ábrázolásával
Nagyít
Hondurasban talált oltárkő, a Copan-i királyok ábrázolásával

A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző leletek alapján.

Tartalomjegyzék

Bevezetés

A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi pl. az egyiptológia és az asszírológia.

Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Egyetemen tanítanak.

A régészet módszerei és fő területei

A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.

A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:

Ősrégészet (őskőkor, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül pl. a népvándorlás-kor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő-középkor régészete).

Fő régészeti korszakok

Régészeti kultúrák:

A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.

Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában:

Magyarország

Más európai országok

Ázsia

Afrika

Amerika

Lásd még:

Külső hivatkozások

Személyes eszközök